Az anyag megtekintéséhez látogasd meg a weboldalt asztali számítógépen vagy laptopon!
Szűrd eszerint
Férfi/nő
Valós/nem valós
Magyar/külföldi
Foglalkozás
Korszak
Átnevező kormány

Színezd eszerint
Színkategóriák
Szűrők törlése
Férfi
Valós
Nem valós
Magyar
Külföldi
Író-költő
Hadvezér, katona
Uralkodó
Államférfi, politikus
Tudós
Művész
Szent, egyházi személy
Egyéb
Ókor
Középkor
Újkor
18. század
19. század
1901-1945
1945 után
Átmenet
Antall-Boross-kormány
Horn-kormány
1. Orbán-kormány
Medgyessy-kormány
Gyurcsány-kormány
2. Orbán-kormány
3. Orbán-kormány
Budapest
Teljes ország
NEVEK
ÉS TEREK
BUDAPEST
UTCANEVEI
Budapesten több mint kétezer olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről lett elnevezve, esetleg valamely keresztnevet viseli. A névadási szokások sokmindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak, mely korszakokat véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának. Ebben az anyagban azt mutatjuk be, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket, és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak az utókor döntései.

Módszertan


Az utcákat és neveiket is tartalmazó térinformatikai adatokat az Open Street Mapről töltöttük le, majd kiszűrtük belőle az összes olyan utcát, amely nem személynevet visel. Ezt összekötöttük egy olyan Excel-táblával, amelybe felvezettük az utcának nevet adó személynév nevét, halálának évét, továbbá beleírtuk, hogy melyik korszakban élt, valós, vagy fiktív (keresztnév, mesealak, regényhős) személyről van-e szó, illetve, hogy mi volt a foglalkozása. Sok volt az elsőre pusztán keresztnévnek tűnő név, amelyekről kiderült, hogy vezetéknév, vagy virágnév, továbbá számos olyan vezetéknév, amelynél nehéz volt, vagy egyáltalán nem lehetett megállapítani, hogy a család melyik tagjáról van szó. A térkép a legutoljára publikált OSM adatokat mutatja. Az 1989 utáni átnevezésekről készült térképhez az ELTE hallgatóinak 2015-ös A nagy átnevezés anyagának adatait, és a Fővárosi Levéltár gyújtését használtuk fel.

Készítették: Bátorfy Attila, Szabó Krisztián, Galambosi Eszter, Dr. Ternovácz Bálint, Dr. Garami Erika, Fazekasné Dr. Toma Katalin





Az anyag megtekintéséhez forgasd el a készüléket!

Kattints ide a nagyításhoz!Vissza

Vissza

Vidd a kurzort az utcákra!


Kattints a szűréshez!





A személynevet viselő 2247 budapesti köztér 90 százaléka férfinevet kapott (2023 köztér), 10 százaléka pedig női nevet (224 köztér).

A jobb oldali kisebb térképekre kattinva csak a kategória utcái jelennek meg a bal oldali, interaktív térképen!


A közterületek 91 százalékát valós személyekről nevezték el (2039 köztér). A fennmaradó 9 százalék személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi (208 köztér).


Jelentősen kevesebb közterület őrzi nők nevét mint férfiakét, és az ilyen utcák között kisebb arányban is jelennek meg valós személyekhez köthető nevek.

A 2023 férfinév között 1916 valós férfinév szerepel, ami a férfiakról elnevezett közterületek 95 százaléka, az összes közterület 85 százaléka. A 224 női név között 123 valós női név szerepel, ami a nőkről elnevezett közterületek 55 százaléka, az összes közterület 5 százaléka.


Nemzetiség alapján felosztva látható, hogy az utcák többsége magyar nevet visel (1816 köztér), és csak kis részüket nevezték el külföldi személyekről (206 köztér).


A reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiakról (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc) hadvezérekről (Bem tábornok és az aradi tizenhárom), költőkről (Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály) és művészekről, továbbá az 1945 előtti magyar kulturális élet író-költő nagyságairól (Ady Endre, József Attila) nevezték el a legtöbb közterületet. Jelentős számú közterület kapta még nevét uralkodókról (az Árpád-ház és a Habsburg uralkodócsalád tagjai vagy Mátyás király), tudósokról (Neumann János), szentekről (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet vagy Szent Gellért).

Számos egyéb olyan utca is van Budapesten, amelyek a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állítanak emléket.


A foglalkozás szerinti legnagyobb kategóriákat külön is bemutatjuk, az egyes képekre kattintva megjelenik az interaktív térkép a szűrt utcákkal!


A valós személyeket haláluk időpontja alapján is lehet csoportosítani. Több mint 40 százalékuk az 1848-49-es szabadságharc és forradalom, és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti közel száz évben halt meg, ezzel kijelölve az országos és a fővárosi emlékezetpolitika fő fókuszait is.


Az éves adatokat az egyes korszakok szerint összesítve is ábrázoltuk a diagramon.


A korszakok szerinti legnagyobb kategóriákat külön is bemutatjuk, az egyes képekre kattintva megjelenik az interaktív térkép a szűrt utcákkal!


A közterületek elnevezése gyakran tükrözi a hatalom, a hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását és emlékezetpolitikai koncepcióját. A közterületek átnevezésének joga 2012 végéig a kerületi önkormányzatoknál volt, ezt követően lett fővárosi hatáskör. A rendszerváltás után, Antall József és Boross Péter miniszterelnöksége idején a kerületi önkormányzatok számos közterületet neveztek át, ezzel eltávolítva a szocializmus korát és azok eszméit a fővárosi térből. Így lett a Lenin körútból Erzsébet körút, a Népköztársaság útjából Andrássy út. Később, a második Orbán-kormány időszakában az önkormányzatok jelentős számú utcát neveztek át, személynevet ezek közül 64 kapott. 2013. január elsejétől a fővárosi önkormányzat 22 közterületet nevezett át személynévre. A térképen csak olyan átnevezett utca szerepel, amely új nevét egy személy után kapta. Az egyes önkormányzati ciklusok alatt átnevezett közterületek száma ennél több.


A kormányok szerinti felosztást külön is bemutatjuk, az egyes képekre kattintva megjelenik az interaktív térkép a szűrt utcákkal!


A jobb oldali kezelőfelülettel szűrj vagy színezz az egyes kategóriák szerint!