Budapest Főváros Közterületnév-jegyzéke szerint Budapesten 8598 köztér van, melyből 2591 (30 százalék) személynevet visel. A személynevet viselő közterek 89 százaléka férfinevet kapott (2309 köztér), 11 százaléka pedig női nevet (282 köztér).

A jobb oldali kisebb térképekre kattinva csak a kategória utcái jelennek meg a bal oldali, interaktív térképen!

Kattints a térképen az utcákra a névadó személyek részletes adataihoz!

A közterületek 90 százalékát valós személyekről nevezték el (2342 köztér). A fennmaradó 10 százalék személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi (249 köztér).

Jelentősen kevesebb közterület őrzi nők nevét mint férfiakét, és az ilyen utcák között kisebb arányban is jelennek meg valós személyekhez köthető nevek.

A 2309 férfinév között 2177 valós férfinév szerepel, ami a férfiakról elnevezett közterületek 94 százaléka, az összes közterület 84 százaléka. A 282 női név között 165 valós női név szerepel, ami a nőkről elnevezett közterületek 58 százaléka, az összes közterület 6,3 százaléka.

Nemzetiség alapján felosztva látható, hogy az utcák többsége magyar nevet visel (2074 köztér), és csak kis részüket nevezték el külföldi személyekről (274 köztér).

A reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiakról (Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc) hadvezérekről (Bem tábornok és az aradi tizenhárom), költőkről (Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály) és művészekről, továbbá az 1945 előtti magyar kulturális élet író-költő nagyságairól (Ady Endre, József Attila) nevezték el a legtöbb közterületet. Jelentős számú közterület kapta még nevét uralkodókról (az Árpád-ház és a Habsburg uralkodócsalád tagjai vagy Mátyás király), tudósokról (Neumann János), szentekről (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet vagy Szent Gellért).

Számos egyéb olyan utca is van Budapesten, amelyek a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állítanak emléket.

A foglalkozás szerinti legnagyobb kategóriákat külön is bemutatjuk, az egyes képekre kattintva megjelenik az interaktív térkép a szűrt utcákkal!

A valós személyeket haláluk időpontja alapján is lehet csoportosítani. 51 százalékuk az 1848-49-es szabadságharc és forradalom, és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti közel száz évben halt meg, ezzel kijelölve az országos és a fővárosi emlékezetpolitika fő fókuszait is.

Az éves adatokat az egyes korszakok szerint összesítve is ábrázoltuk a diagramon.

A korszakok szerinti legnagyobb kategóriákat külön is bemutatjuk, az egyes képekre kattintva megjelenik az interaktív térkép a szűrt utcákkal!

A közterületek elnevezése gyakran tükrözi a hatalom, a hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását és emlékezetpolitikai koncepcióját. A közterületek átnevezésének joga 2012 végéig a kerületi önkormányzatoknál volt, ezt követően lett fővárosi hatáskör. A rendszerváltás után, Antall József és Boross Péter miniszterelnöksége idején a kerületi önkormányzatok számos közterületet neveztek át, ezzel eltávolítva a szocializmus korát és azok eszméit a fővárosi térből. Így lett a Lenin körútból Erzsébet körút, a Népköztársaság útjából Andrássy út. Később, a második Orbán-kormány időszakában az önkormányzatok jelentős számú utcát neveztek át, személynevet ezek közül 57 kapott. 2013 január elsejétől a fővárosi önkormányzat 30 közterületet nevezett át személynévre. A térképen csak olyan átnevezett utca szerepel, amely új nevét egy személy után kapta. Az egyes önkormányzati ciklusok alatt átnevezett közterületek száma ennél több.

A kormányok szerinti felosztást külön is bemutatjuk, az egyes képekre kattintva megjelenik az interaktív térkép a szűrt utcákkal!

A jobb oldali kezelőfelülettel szűrj vagy színezz az egyes kategóriák szerint!